Övvizsgák

1 Az első övvizsgát Magyarországon 1950-ben tartották a TF-en, és zöld övfokozatig vizsgáztattak. Az övszíneknek a különféle küzdősportokban és harcművészetekben az a funkciója, hogy jelölje a viselőjének a tudásszintjét, a sportági jártasságát. Általában a világostól a sötét szín felé egyre magasabbak a fokozatok.

A judoban Magyarországon a következő fokozatok vannak:


2


A mester (DAN) fokozatokban az 1-5. Dan fokozat fekete színű öv, a 6-8. DAN piros-fehér, a 9-10. DAN piros öv. Ma Magyarországon Dr. Galla Ferenc 9 DAN fokozatú a legmagasabb judo mester.

A tanuló övfokozatnál 1 év a kivárási idő az egyes övvizsgák között, vagyis évenként lehet vizsgát tenni a következő fokozatra. A zöld övre legalább 12 éves kell hogy legyen a vizsgázó a kékre 14, a barna övfokozattól pedig minimum 15-16 éves. DAN, vagyis mester fokozatra nem vizsgázhatnak a judokák 17 év alatt.

Az egyes övfokozatokra különféle technikákat kell bemutatni (állás és földharctechnikákat) és elméleti vizsgán kell számot adni a tudásról.
Ez is az életkornak megfelelően van felépítve, más a vizsga az óvodások estében a citrom-fehér övre, és megint más egy 15 éves versenyző esetében mondjuk a kék övre.

A DAN (mester) vizsgáknál formagyakorlatokat, katákat kell bemutatniuk. a vizsgázóknak, s ezt értékeli egy bizottság (DAN kollégium). 5 Danig vizsgázhatnak a judosok, e fölött adományozzák a fokozatokat, a judo érdekében kifejtett munka eredményeként (világversenyen szerzett érem, több éves edzői, vezetői, tanári tevékenység stb.). Az adományozás rendjére is kidolgozott szabályok vannak. Versenyeredménnyel pl. 6 Danig lehet maximum eljutni (olimpiai bajnoki cím).

A tanuló (kyu) övfokozatok szisztémája országonként eltérhet, pl. Nyugat-Európában több tanuló övfokozat van. A kezdők övszíne itt is fehér, de utána minden teli szinű öv között egy átmeneti csíkos övre kell vizsgázni.

Gyakorlati anyag:

VI. kyu

NE WAZA

1. HON KESA-GATAME
2. KUZURE KESA-GATAME
3. MAKURA KESA-GATAME
4. YOKO SHIHO-GATAME
5. KAMI SHIHO-GATAME
6. TATE SHIHO-GATAME

NE WAZA elemek

1. Hasonfekvő partner forgatása magunk felé.
2. Térdelő támaszban lévő partner forgatása.

V. kyu

NAGE WAZA

1. DEASHI BARAI
2. OSOTO-GARI
3. KOUCHI GARI
4. OUCHI GARI
5. IPPON SEOI NAGE
6. OGOSHI

NE-WAZA

OSAE-KOMI WAZA

1. KATA-GATAME
2. KUZURE YOKO SHIHO-GATAME
3. KUZURE KAMI SHIHO-GATAME
4. KUZURE TATA SHIHO-GATAME 		KANSETSU WAZA

1. KESA GARAMI

NAGE WAZA-NE - WAZA átmenet

1. OSOTO-GARI – KESA-GATAME
2. IPPON SEOI NAGE – KAMI SHIHO-GATAME
3. OGOSHI – KUZURE KESA-GATAME

NE-WAZA elemek

1. Támadás lábközül - átlós rátérdeléssel.
2. Támadás alulról - forgatás térd eltolással.
3. Támadás alulról – forgatás két lábbal.

IV. kyu

NAGE WAZA

1. TAI-OTOSHI
2. MOROTE SEOI NAGE
3. UKI-GOSHI
4. HARAI-GOSHI
5. KOSHI-GURUMA
6. KOUCHI-BARAI
7. OKURI ASHI BARAI

NE WAZA

OSAE KOMI WAZA

1. GYAKU KESA-GATAME
2. USHIRO KESA-GATAME

KANSETSU WAZA

1. UDE-GARAMI I
2. UDE-GARAMI II
3. JUJI-GATAME
4. UDE-GATAME 		NAGE WAZA – NE-WAZA átmenet

1. TAI-OTOSHI – JUJI-GATAME
2. KOUCHI-GARI – HON KESA-GATAME

RENRAKU WAZA

1. KOUCHI-GARI – IPPON SEOI NAGE
2. OUCHI-GARI – TAIOTOSHI

NE WAZA elemek

1. Térdelő támaszban lévő partner támadása fej
felől kar felszedéssel – KUZURE KESA-GATAME
2. Térdelő támaszban lévő partner támadása
szemből lábszár átforgatással – JUJI-GATAME
3. Egy láb kiszabadítása – KUZURE KESA-GATAME
4. Egy láb kiszabadítása – YOKO SHIHO-GATAME

Judo története

3


1882-ben, az akkor 22 éves Jigoro Kano, V. danos jiu-jitsu mester, az addigi harcművészeti ismeretei alapján megalkotta a ma judoként ismert küzdősportot. Kano elszomorodva látta, hogy az akkori császársági rendszer mennyire háttérbe szorítja a régi szamurájok harcművészeteit, melyek évszázadokon keresztül meghatározták Japán egész társadalmi és szellemi értékét. A szamurájok viselkedését, életfilozófiáját áthatotta az úgynevezett bushido, amely íratlan erkölcsi törvényük volt. Eszerint első helyen a hűség és bátorság állt. A szamurájoknak a harc volt a munkájuk. Mivel a japán emberek ezeken a törvényeken nőttek fel ezért lovagiasak, erősek, bátrak, valamint igen műveltek voltak, mert ez az életmód kitartásra, és a világ minél jobb megismerésére nevelte őket.

A XIX. századra Japánban ezek az értékek elvesztek és a nyugati kultúrákat kezdték el követni. A gyerekek már nem sportoltak olyan kitartással, ami növelte volna fizikai erejüket és kitartásukat, ezért gyakran betegeskedtek, rosszul tanultak, nem tanulták meg tisztelni társaikat és szüleiket. Jigoro Kano rájött, hogy a régi japán szamurájok szellemében nem lehet tovább élni a modern Japánban, de mégis kellenek olyan sportok, amikkel a gyerekek veszély nélkül fokozhatják erönlétüket, kitartásukat és nagyon kemény fegyelemre nevelhetőek.

Japánban a jiu-jitsu több száz éves múltú harcművészet volt. A régi szamurájok teljes harctechnikai anyagát tartalmazta a dobásoktól a kardkezelési eljárásokig, és mindenre kiképezte a harcosokat. Jigoro Kanonak az akkor még élő legnagyobb mesterektől, pl. Fukuda Hachinosuketól, Ishuze Mosamototól és Likubo Koheitől tanulhatott.

Amikor megalkotta ezt az új rendszert, amit "judo"-nak ("lágy út"-nak) nevezett el, elhagyta belőle a testi épségre veszélyes technikákat és sportolásra alkalmassá tette, így adta azt át a gyerekeknek és felnőtteknek. A judo ma már olimpiai sportág, és az egyik legnépszerűbb sport a világon. Ahhoz azonban, hogy népszerűvé válhasson, sok Japán mesternek kellett külföldön bebizonyítani azt, hogy a fizikailag kisebb ember is legyőzheti a nagyobbat. Azóta az európai emberek is megtanulták a judo szellemiségét és nagyon sokan űzik életvitelszerűen.

A JUDO Magyarországon

1900 /1907/-ben Szemere Miklós kultuszminiszter meghívására érkezett hazánkba Sasaki Kichisabro /Kano tanítványa/ és három hónapos tanfolyamot tartott, amelyet 60 embernek, aminek a végére csak 5-6 tanuló maradt.
1928: Vincze Tibor maga köré gyűjtött több tanítványt és elkezdték a rendszeres edzéseket.
1931: első hivatalos judo klub a Nemzeti Torna Egyletben.
1933: Bécsben első nemzetközi verseny. /Döntetlen az osztrákok ellen./ 1938-ban Frankfurtban Vincze Tibor, a nemzetközi övvizsgán 2. DAN-ból, Purman János 1. DAN-ból tett övvizsgát.
1938 és 1941 között több európai mester járt hazánkban tapasztalatcserén.
1946 és 1950 között számos judo szakosztály alakult.
1950: első övvizsga és első verseny /TF/.
1952: Magyar Birkózó Szövetségen belül megalakult az Országos Cselgáncs Társadalmi Szövetség.
1953: első hivatalos egyéni bajnokság.
1954: megkezdődött az edzőképzés a TF-en.
1956: válogatott keret megalakulása
1957: önálló Magyar Cselgáncs Szövetség, amely 1958-ban lett tagja az EJU-nak.
1976: első EB arany: Tuncsik József, Kievben.
1986: Belgrád, EB-győztes: Csák József és Hajtós Bertalan.
1992: Olimpiai bajnok lett Kovács Antal.


Küzdelmi technikák:
Állásharc- tachi-waza; dobások - nage-waza; Állások - shisei; megfogások - kumikata; Esések - ukemi-waza;

Dobások csoportosítása:
Kézdobások - te-waza; csípő dobások - koshi-waza; Lábdobások - ashi-waza; hátravetődés - ma-sutemi-waza; Oldalravetődés - yoko-sutemi-waza

Speciális csoportosítás:
Go-kyo rendszer = 5 x 8 dobás, fokozódó nehézséggel, illetve a történeti kialakulás szerinti csoportosítva.

Földharc technikák csoportosítása:
Leszorítások - osae-waza; fojtások - shime-waza; Feszítések - kansetsu-waza; ütések, rúgások - nem részei a versenyjudonak!

Csatlakozz!

Hegyvidék Judo Klub

Gyere el!